A régi és az új vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd

Közlekedésépítési Tagozat
BME K épület
2014. január 16.

Helyszín: BME K épület, Hidak és Szerkezetek Tanszék, tárgyaló, Kmf85

Időpont: 2014. január 16, csütörtök, 14.00

A KTE Mérnöki Szerkezetek Szakosztály meghíja Önt a

Program

2014. január 16. (csütörtök) délután

Dr. Dunai László

BME, tanszékvezető, KTE Mérnöki Szerkezetek Szakosztály elnöke

A részvétel ingyenes!

14.00 – 14.10 Megnyitó
Dr. Dunai László, BME
14.10 – 14.30 A régi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd története
Dr. Tóth Ernő, KKK
14.30 – 14.50 Ridegtörési vizsgálatok a régi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd alapanyagán
Hajós Bence, Magyar Közút Zrt.
14.50 – 15.40 Felkért hozzászólások és szakmai beszélgetés
Dr. Domanovszky Sándor Dr. Horváth László és Dr. Vigh László Gergely, BME
15.40 – 16.00 Kávészünet
16.00 – 16.20 A II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd tervezése – új híd építése, régi híd bontása
Pozsonyi Iván, Pont-Terv Zrt, Póta András, MSC Kft.
16.20 – 16.40 A II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd építése és bontása
Sereg Tamás, Közgép Zrt.
16.40 – 17.10 Felkért hozzászólás és szakmai beszélgetés
próbaterhelés: Dr. Kövesdi Balázs, BME
17.10 – 17.15 Elnöki zárszó
Dr. Dunai László, BME

Részvételi díj

A RÉSZVÉTEL INGYENES! : 0

Egyéb információk

 

BESZÁMOLÓ

A KTE Mérnöki Szerkezetek Szakosztály rendezvénye

“A régi és az új vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd” címmel

Szerző:
Dr. Koller Ida , irányító tervező, UVATERV Zrt., a KTE Mérnöki Szerkezetek Szakosztály titkára

A Közlekedéstudományi Egyesület Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya 2014. január 16-án szakmai rendezvényt szervezett “A régi és az új vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd" címmel a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékén.

A rendezvény fő szervezője és levezető elnöke Dr. Dunai László tanszékvezető, a KTE Mérnöki Szerkezetek Szakosztály elnöke volt. (1. kép)

1. kép: Dr. Dunai László megnyitja a rendezvényt.

 

A közel 60 főnyi hallgatóságnak először Dr. Tóth Ernő (KKK) ismertette a régi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd történetét röviden.

Az 1948-49-ben épült új, két főtartós, gerinclemezes , felsőpályás felszerkezetet – melynek középső 101 m-es nyílásában a többtámaszú gerenda az alsópályás ívszerkezet Langer-rendszerű merevítőtartója - Tantó Pál és Hilvert Elek tervezte.

Az A.36.24.12 minőségű acélszerkezet hegesztett, csak a helyszíni kapcsolatok készültek szegecseléssel. Építésekor ez volt hazánk legnagyobb hegesztett szerkezete. A gerinclemez vastagsága elérte a 40 mm-t, az övlemezek több helyen 60-70 mm vastagok voltak, mely nemzetközi tekintetben is egyedülálló volt.

A híd vasbeton pályalemezzel épült. A híd egyes részeit és a pályaszerkezetét többször is átépítették. Több célvizsgálat is készült a pályaszerkezet teherbírásával kapcsolatban.

A közútkezelő megrendelésére a vasbetonlemezes pályaszerkezet ortotróp pályalemezre történő kicserélésére a Pont-TERV készített terveket.

A kivitelezés 2009. évi megkezdése előtt a főtartók vastag lemezeire előírt részletes anyagvizsgálatot dr. Domanovszky Sándor vezetésével végezték.

A szakvélemény szerint a lemezek anyaga ridegtörésre hajlamos, ezért új hídszerkezet építését javasolta.

Az előbbi vizsgálatok mellett a BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke is megvizsgálta a híd anyagát, valamint a KKK felkérésére a VÚZ (Výskumný Ústav Zváračský Priemyselný Inštitút SR, Pozsony) dr. Kálna Károly vezetésével törésmechanikai vizsgálatot végzett a ridegtörési biztonság meghatározására.

E vizsgálatokat és a mintavételekkel kapcsolatos eseményeket ismertette a híd kezelője, Hajós Bence hidászmérnök (Magyar Közút Zrt. Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóság) “Ridegtörési vizsgálatok a régi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd alapanyagán” című előadásában.

Ezután felkért hozzászólóként dr. Domanovszky Sándor ismertette szakvéleményét. A vizsgálatok során a híd próbadarabjainak szavatolt átmeneti hőmérséklete +20°C volt. Azért nem következett be eddig ridegtörés, mert az anyag vegyi összetétele jóval kedvezőbb volt, mint az akkori előírásokban megengedett (pl. a C tartalom csak 0,15 ℅ volt)

A témával kapcsolatosan élénk szakmai vita alakult ki a vásárosnaményi híd elbontásának indokoltságáról és az akkori előírások értelmezéséről. (2.kép)

 

2. kép: Dr. Tóth Ernő lelkesen érvel


A második félidőben először Pozsonyi Iván (Pont-TERV Zrt) ismertette az új híd tervezését és az új szerkezet kialakulásának előzményeit.

Felsőpályás, kiékelt, ferde gerinclemezű szekrénytartós, ortotróp pályalemezes acélhíd valósult meg, bár készítettek ívhíd változatokat is.

Az új szerkezet a meglévő híd mellé épült új alépítményeken.

Az acél felszerkezetet a parti szerelőtérről hosszirányú mozgatással juttatták a helyére - az M6 Szebényi völgyhídjánál, majd a Hárosi Duna-híd építésénél alkalmazott – ideiglenes pilon és csőr segítségével.

Ezután Póta András (MSc Kft) a régi híd bontását ismertette

A középső nyílás ívtartójának és merevítőtartójának a bontásához felhasználták az ideiglenes pilonokat. A szélső nyílások elemeinek daruval történő leemelhetősége érdekében a gergelyiugornyai oldalon a gerinclemez egy részét kivágták, rácsos tartóvá alakították. (3.kép)

Az építés és bontás kivitelezésének részleteit Sereg Tamás (Közgép Zrt) mutatta be képek segítségével. Az új hidat 2011 nyarán kezdték el építeni és 2012 decemberében adták át a forgalomnak.

Az új alépítmények kivitelezője az A-Híd Építő Zrt volt.

Ezután felkért hozzászólóként Dr. Kövesdi Balázs (BME) a 2012 decemberében tartott próbaterhelés eredményeit, érdekességeit mutatta be.

 

3. kép: Póta András bemutatja a régi híd bontási fázisait.

 

Mindkét félidő végén - a felkért hozzászólások elhangzása után - lehetőség volt szakmai beszélgetésre. Élvezetes, hasznos viták alakultak ki.

A vásárosnaményi Tisza-híd főtartó anyagának ridegtörésre való hajlamossága mellett (bár az üzemeltetés során nem keletkeztek fáradt repedések a főtartó varrataiban) az ív-bekötés korrodáltsága, valamint az alépítmények kora és állapota miatt sem tartották érdemesnek hosszabb távra megnövelni a híd élettartamát új pályaszerkezettel.

A többi, meglévő acélhíd élettartamának meghosszabbításához, korszerűsítéséhez legfontosabb feladat a szerkezet anyagának és állapotának részletes vizsgálata. Nagyon fontos a hidak folyamatos ellenőrzése különböző korszerű módszerekkel.

A ridegtöréssel kapcsolatban és a fáradási teherbírás növelésére célszerű további kutatásokat végezni, a külföldön alkalmazott módszereket figyelemmel kísérni.

A képek Gyukics Péter felvételei.

A rendezvényről részletesebb cikk jelent meg a MAGÉSZ “Acélszerkezetek” folyóirat 2014/1 számában.